Vértes Tábor - Mór

A környék

Mór   A romantikus környezetben megbúvó Vértes Tábor a Vértesi Tájvédelmi Körzet északkeleti sarkában, Mórtól 10 km-re, Pusztavámtól 4 km-re található.
A szállás az erdő közepén helyezkedik el, így ideális tanulási, sportolási, szórakozási lehetőséget nyújt erdei iskolához, nyelvi-, edző-, és nyári táborokhoz, ill. néhány napos kirándulásokhoz, családi táborozáshoz.

A Vértes hegység a nevét egy történelmi esemény következtében kapta.
Henrik német-római császár 1051-ben nagy hadjáratot indított Magyarország ellen. Hadai a Dunával párhuzamosan haladtak a szárazföldön, a folyón pedig hadi gépekkel, katonákkal, élelmiszerrel megrakott hatalmas hajóhad követte. I. András, a magyar király a hódítók előtt haladva az egész vidéket kiürítette, a lakosságnak megparancsolta, hogy jószágával, minden ingóságával a hegyekbe vonuljon és mindent fölégetett így az ellenség nem talált élelmet. A német császár futárt küldött a dunai hajóhadhoz, hogy sürgősen küldjenek élelmet seregének. A küldöncöt a magyarok elfogták és egy ravasz csellel a császár nevében azt az utasítást adták a hajóhadnak, térjen vissza a Németországba. A hajóhad vissza is vonult, Henrik császár így hiába várta a segítséget, éhező seregét meg váratlan rajtaütésekkel, főleg éjszakánként állandóan zaklatták, nyilazták a magyarok. A német császár kénytelen volt békéért könyörögni. András a magyar királyok szokásos bőkezűségével ötven óriási vizát, szalonnát, ökröt, több kenyeret, mint amennyit elbírtak, juhot és rengeteg bort küldött a császárnak.
A német katonák nagy örömükben, hogy megmenekültek a halál torkából, futottak haza, elhagyva felszerelésüket, elhajigálva pajzsaikat, fegyvereiket, vértjeiket. Vértjeik szinte beborították a hegyoldalakat. Ezért a hegységet, ahol ez történt, mind a mai napig Vértesnek hívják.

Mór   Mór   Mór

 
 
Mór   Mór   Mór
   
   
    Mór    

A Vértes a Dunántúli-középhegységrészeként kb. 60 millió évvel ezelőtt mint dolomitsziget magasodott ki a környező őstengerből. A dolomit lepusztulásával alacsony, sasbérces-árkos karsztos középhegység jött létre, leszakadó hófehér sziklákkal és szurdokvölgyekkel. A Vértesben több, mint 70 barlang vagy barlangszerű képződmény található. A legjellemzőbb barlangi képződményei az ún. kőfülke-sorok.

A hegység átlagos magassága 350 méter, legmagasabb pontja a Komárom-Esztergom megyében található 480,8 méteres Körtvélyes csúcs. Peremének éles letörése miatt azonban magasabb hegység benyomását kelti. Fejér megye egyik legmagasabb csúcsa, 450 méteres magasságával a teljesen lapos fennsíkból kiemelkedő Csóka-hegy, 479 méteres magassággal, ahonnan pazar kilátás nyílik a Móri árokra és a Vértes testvérhegye, a Bakony északi nyúlványaira.

A csúcs a Vértestábortól 4-5 km-re van. Az út emlékezetes szépségű girbegurba tölgyfák között kanyarog végig a meredek hegyoldalon, helyenként jó kilátást nyújtva Mór városára, és a róla elnevezett árokra. A középkorban a Vértest még majd minden oldalról mély fekvésű, mocsaras rétek vették körül. A folyamatos lecsapolások következtében a régi mocsaras rétvilágnak mára már csak a nyomai találhatók meg.

A Vértestábortól kirándulásnyi távolságra található Mór, Pusztavám, Csókakő, és – kicsit távolabb – Csákberény, Csákvár és Oroszlány.

vertestabor.hu

>> Címlap Környék